Védettségek és azok szerepe

Védettségek szerepe

Mindig a helyiség vagy a környezeti  tényezők ismeretében és azokkal összhangban választjuk a lámpatestet. A helyiség vagy a felhasználás igényelhet különböző védettségi kategóriákba tartozó lámpatesteket!

Védettségi kategóriák:

-          Víz és mechanikai védelmi besorolás
-          Ütésállósági besorolás
-          Robbanásbiztonsági osztályok

IP Védettség kódok

Az első számjegy a szilárd anyagok, a második a vízzel szembeni védelemre, az esetleges harmadik a szilárdságra vonatkozik. A magasabb szám minden esetben magasabb védelmi szintet jelent, pl. IP55 (dőlt betűvel). A védettségi érték hiányát gyakran X betűvel jelzik. Kiegészítő betűk is lehetségesek. Lehetséges hogy kis képekkel (is) hivatkoznak a védettségre.

Szilárd tárgyak szerkezetbe jutása elleni mechanikai védettség

• 0: Nincs védelem
• 1: Nagyméretű szilárd tárgyak ellen védett (>50 mm)
• 2: Közepes méretű szilárd tárgyak ellen védett (>12 mm)
• 3: Kisméretű szilárd tárgyak ellen védett (>2,5 mm)
• 4: Apró méretű szilárd tárgyak ellen védett (>1 mm)
• 5: Por ellen védett (nem károsító mértékű behatolás megengedett)
• 6: Teljes mértékben védett por ellen

Víz elleni védettség

• 0: Nincs védelem
• 1: Függőlegesen cseppenő víz ellen védett (pl. kicsapódó víz)
• 2: Fröccsenő víz ellen védett (függőlegestől max. 15 fokban)
• 3: Fröccsenő víz ellen védett (függőlegestől max. 60 fokban)
• 4: Fröccsenő víz ellen védett minden irányból (nem károsító mértékű szivárgás megengedett)
• 5: Kisnyomású vízsugár ellen védett minden irányból (nem károsító mértékű szivárgás megengedett)
• 6: Erős vízsugár és vízbe merítés ellen védett (rövid ideig tartó merülés, nem károsító mértékű szivárgás megengedett)
• 7: Vízbe merülés ellen védett korlátozott ideig (0,15–1 m között 30 percig)
• 8: Víz alatt folyamatosan használható a gyártó által megadott ideig (1 m-nél mélyebben)

Mechanikai szilárdság

Az IK kódról 2002 óta érvényben lévő EN 62262 nemzetközi szabvány előtt esetlegesen jelölték egy harmadik számjeggyel az adott berendezés mechanikai szilárdságát, vagyis mekkora erőhatást visel el sértetlenül.

• 0 nem védett
• 1 0,225 Joule behatás, ami megfelel 150 g súly ráejtésének 15 cm magasból
• 2 0,375 Joule behatás, ami megfelel 250 g súly ráejtésének 15 cm magasból
• 3 0,5 Joule behatás, ami megfelel 250 g súly ráejtésének 20 cm magasból
• 5 2 Joule behatás, ami megfelel 500 g súly ráejtésének 40 cm magasból
• 7 6 Joule behatás, ami megfelel 1,5 kg súly ráejtésének 40 cm magasból
• 9 20 Joule behatás, ami megfelel 5,0 kg súly ráejtésének 40 cm magasból

Kiegészítő betűk

• A: Veszélyes részek nem elérhetőek kézzel.
• B: Veszélyes részek nem elérhetőek ujjal.
• C: Veszélyes részek nem elérhetőek szerszámmal.
• D: Veszélyes részek nem elérhetőek huzallal.
• f: Olaj ellen védett.
• H: Nagyfeszültségű (> 1KV) készülék.
• M: Víz alatt próbálva mozgás közben.
• S: Víz alatt próbálva nyugalmi helyzetben.
• W: Adott időjárási viszonyok között használható.
• K: Nyomásvédett, vagyis akár gőzborotvával (80–100 bar erősségű vízsugár) tisztítható (csakis IP69 esetén)

Robbanásbiztonsági zóna osztályok:

Térségek besorolása

Az EuroNorm korábbi besorolási rendszere a robbanásveszélyes térségeket ZÓNÁKBA sorolja, s ez a helyzet az MSz-szel is:

• zone0, ahol a robbanásveszélyt gáz vagy köd okozta, mégpedig állandó jelenlétével.
• zone1, ahol a robbanásveszélyt gáz vagy köd okozta, gyakori vagy rendszeres jelenlétével
• zone2, ahol a robbanásveszélyt gáz vagy köd okozta, ritka, rendszertelen jelenlétével
• zone20, ahol a robbanásveszélyt por okozta, állandó jelenlétével
• zone21, ahol a robbanásveszélyt por okozta, gyakori vagy rendszeres jelenlétével
• zone22, ahol a robbanásveszélyt por okozta, ritka, rendszertelen jelenlétével

Az ATEX szerint ez kissé változik: A definíció azt mondja, robbanásveszélyes az a TÉRSÉG, ahol a robbanásveszélyt

• tűzveszélyes gáz, pára, köd vagy por okozza,
• levegővel keveredve
• atmoszférikus környezetben.